Az iskolaérettség fogalmát, és az ehhez kapcsolódó törvényi változásokat korábban már kiveséztük ebben a bejegyzésben.

Az iskolakezdés egyébként is nagy terhet ró a szülőkre, főleg lelki értelemben. Kérdések hadával kell megküzdeniük, mint: Mire érdemes figyelnem? Jól felkészítettem a gyermekemet az előtte álló akadályok leküzdésére? Megfelelő iskolát, tanító nénit választottam neki?

"Mi lesz veled az iskolában, ha 15 percet sem tudsz nyugton ülni?"

Mit tehet az a szülő, akinek gyermeke:

• utolsó évét tölti az óvodában, így nem kérdés, hogy szeptemberben első osztályt kezd-e. Ők többnyire nagyon várják az iskolát, tudásvágyukat, kíváncsiságukat az óvodai foglalkozások már nem elégítik ki;
• a szakértői bizottság véleménye szerint iskolaérett, azonban számos készséget nem gyakorolhatott be rendesen az óvodában, így olyan lemaradásokkal rendelkezik, melyek bizonytalanságot szülnek?

A megoldás: Iskolaelőkészítő foglalkozás

Mire is kellene felkészülnie annak a gyereknek? - kérdezhetik joggal. Hiszen éppen azért fog iskolába járni, hogy ott sajátítsa el azokat a készségeket, melyek a későbbi sikeres tanulás alapja, pl. betűtanulás, olvasás, szövegértés, írás, matematikai gondolkodás, nem?

Sok gyerek már tud olvasni, le tudja írni a nevét első osztályos korára. Ebben az esetben neki nem tud újat mutatni ez a fajta felkészítés?

Vigyázz, készülj, rajt!

Ahhoz, hogy választ kapjunk, nézzük meg, hogyan zajlik egy iskolaelőkészítő foglalkozás.

Attól nem kell tartani, hogy az itt elsajátított tudás miatt a gyerekek unatkozni fognak a tanórán, vagy a társaikhoz képest olyan behozhatatlan előnyre tennének szert, mely a későbbi iskolai előmenetelükben mindvégig megmaradna.

Az iskolaelőkészítő foglalkozások elsődleges célja, hogy megkönnyítse a gyermek óvoda-iskola átmenetét különböző képességterületek fejlesztésével.

Lelki fejlődés

Mivel sajnos kevés első osztályban valósul meg a megfelelő átmenet a játékos hétköznapokból az elvárások felé, lelkileg is felkészültnek kell lenni a kudarcmentes iskolakezdésre. Új környezetet megszokni, új szokásrendszert elsajátítani, idő és bizalom kérdése. Jó, ha nem az iskola az első hely, ahol ezzel a kihívással találkozik, legjobb pedig, ha ez a helyszín olyan légkört teremt a tanulási folyamatoknak, mely biztosítja, hogy a gyermek megőrizze kíváncsiságát az új információk elsajátítása iránt. A társakkal való együttműködés, sorrakerülés kivárása, pedagógusra és a feladatra irányuló összpontosítást pedig sokkal életszerűbb egy iskolai helyzetet imitáló környezetben megtapasztalni, mint otthon.

Nyelvi alkalmasság

Bár az óvodában kötelező a logopédiai ellátás, még mindig sok gyermek érkezik pöszén iskolába. A legtöbben talán azt hiszik, hogy ez egy esztétikai probléma. Ennél azonban jóval mélyebb nyelvi tényezők tünete. Amit a gyermek nem hall jól, azt sem kiejteni, sem a betűkkel azonosítani (elolvasni, leírni) sem tudja jól. R hang helyett L hangot mond? Az R betű helyett mit fog olvasni? Azt, amit ki tud ejteni. Akkor ő két betűre is L hangot fog kiolvasni? Ez a tünet már diszlexia, vagy csak véletlen összefüggés? A kislétszámú iskolaelőkészítő foglalkozás során játékos feladatokon keresztül fejlődik a beszédértés, a hallás utáni figyelem és emlékezet, valamint az önkifejezés és a másokra irányuló figyelem is.

Egyéb részképességek kialakítása és összerendezése

Az elemi mozgások összerendezése során segítjük az idegrendszeri érés folyamatát, így a legnyughatatlanabb gyermek is képessé válik írás közben mozdulatlanul tartani a többi testrészét.

A saját test megismerésével és annak középpontba helyezésével fejlődik a tájékozódás, valamint megerősödik a domináns oldaliság. Az önmagunkhoz képest való viszonyítás során kialakul az irányok megkülönböztetése, mely nemcsak a bal-jobb irányok, de az egyes betűelemek azonosításához is (pl. b-d-p betűk differenciálása) nélkülözhetetlen tudást nyújt. 

A térérzékelés fejlesztésével könnyebben tájékozódik a megfelelő vonalközben az írástanulás során.

A finommozgások fejlesztésével kialakul a helyes ceruzafogás, így írástanulás közben a gyermek koncentrálhat a betűírásra, nem vonja el figyelmét a kényelmes fogás megtalálása. A beszédmozgások szintén finommotorikus ügyességet igényelnek. Az olvasástanulásban nagy szerepe van a helyesen kiejtett hangoknak, ugyanis ezeket kivitelezve nemcsak a látott, de a kiejtett és hallott tanulási csatornák is segítik a a betűazonosítást.

A szem és kéz koordinált használatával képessé válnak a gyerekek ezeket együtt használva segíteni az olvasás folyamatát.

Kinek ajánlom az iskolaelőkészítőt?

• azoknak a szülőknek, akik szakember segítségével szeretnék kiválasztani a gyermekük képességének legmegfelelőbb iskolatípust,
• akik hatékony segítséget szeretnének adni gyermekük számára az iskolakezdéshez,
• akik folyamatosan szeretnék figyelemmel kísérni, hogy milyen szinten teljesít gyermekük.

Ha további kérdései merültek fel az iskolaválasztással, vagy gyermeke képességével kapcsolatban, látogasson el Facebook oldalamra!